Ha a Szentendre – Kő-hegy "Czibulka János" Menedékház történetét szeretnénk megismerni, akkor egészen 1920-ig, a MTE Szentendrei Osztályának megalakulásáig kell visszanézni az időben, mivel a Magyar Turista Egyesület Szentendrei Osztályát 1920. január 6.-án alapította meg néhány lelkes turista.
Az egyesület megalakításával a cél egyfelől az volt, hogy a Szentendrét környező hegységet feltárják, másrészt pedig, hogy a már megnyitott helyek turistakultúráját megteremtsék. A kis számú tagság szűk határt szabott az Osztály alkotómunkájának, szerencsére voltak lelkes tagjai és vezetői, akik lelkesedése arra ösztönözte a kis létszámú tagságot, hogy tőkét gyűjtsenek, abból menedékházat építsenek. Ez a tervük 1933-ban vált valóra.

A Turisták Lapjának 1938. évi Évkönyvében olvassuk:

"A menedékház építő turistaegyesületek a menedékház helymegválasztásánál egyéb fontos körülmények mellett, mindig tekintetbe veszik a kilátást is. A Szentendrei Osztály nagyszerűen választott akkor, amikor a Szentendre – Visegrádi hegység legdélibb tagján, a Kőhegyen építette fel menedékházát. A Kőhegy teteje lapos fennsík, melyet déli oldalról fantasztikus tornyokat, oszlopokat és gombákat formáló szaggatott sziklafal határol. A letörés fölötti fennsíkon lévő kis menedékház Balázs Gyula építész – akkori MTE tag – tervei szerint, terméskőből épült. Akkor két 4 ágyas és egy 2 ágyas szobán kívül barátságos kis ebédlője és úgynevezett őrlakása volt. A szentendreiek már előre úgy építkeztek, hogy házuk idővel bővíthető legyen.

A menedékház lapos tetejéről gyönyörű kilátás nyílik nemcsak a környező hegyekre, hanem a főváros felé is. A menedékház 1933. szeptember 23.-iki felavatásával régi terv valósult meg, melyet még a néhai Czibulka János, az osztály első elnöke vetett fel, de már az építkezést és az átadást nem érte meg.

Tízévnyi kemény munka, anyagi áldozat és lelkes kitartás hordta össze a kis ház köveit, melyre a Szentendrei Osztály a 900 pengős államsegély betudtával, 8 289 pengőt költött".

A menedékház építéséhez a 600 négyszögöl telket Szentendre Város Tanácsa adta térítésmentesen az Egyesület részére és Drobilics István építőmester önköltségi áron építette azt fel.

Az első világháború nyomán az elcsatolt területekkel együtt a menedékházak háromnegyed része is a szomszédos utódállamokhoz került. Ezért a két világháború között a megmaradt középhegységeinkben szinte gombamód nőttek ki a földből a turistaházak. A lehetetlent nem ismerő természetjárók gyakran a hátizsákjukban hordták fel az építőanyagot a hegytetőre az építkezéshez. Ezekben az években került emelet a Kő-hegy-i menedékházra is, de ezt már a csepeli turisták végezték el.

1949-ben a turistaegyesületek működésének ellehetetlenülése után államosították a menedékházakat. Üzemeltetésüket először a Turistaházakat Ellátó Vállalat, majd ennek megszűntével vendéglátóipari vállalatok kapták meg, a tulajdonjog az államé maradt.

A "HÓD" Honismereti Túraegylet /MTE Szentendrei Osztálya/ 1993. márciusa óta üzemelteti a Szentendre Kő-hegy "Czibulka János" Menedékházat.